Ott vagy, valahol az éjben,

Odafenn, vagy lenn a mélyben,

sóhajtásban, feledésben,

félelmeknek félelmében.

     Ott vagy a hattyú énekében

a filccel rajzolt szivecskében,

a rózsaszínben izzó égben,

végtelen eső tengerében.

Ott vagy, és én kereslek,

mosolyokat ha keveslek,

hogyha az égiek elfeledtek,

hogyha a földiek elfeledtek.

Ott vagy és te kellesz nekem,

másik szívem, másik lelkem,

találj rám, rég elfeledtem

téged, szerelem, jaj, szerelem.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.